A projektről

A projektről


A Tisza-tó, mint átfolyásos rendszerű víztározó - a maga 127 km2 kiterjedésével - kialakítása óta meghatározó szerepet tölt be a térség életében. A  hazai és országhatáron túli vendégek körében egyre kedveltebb turisztikai desztináció, de talán ami még fontosabb, élőhelye számos védett, vagy fokozottan védett élőlénynek és természetesen nem utolsó szempontból meghatározó vízbázisa a térség mezőgazdaságának, illetve a tó létét biztosító duzzasztómű Magyarország legnagyobb vízerőműveként az energiaellátásban is fontos szerepet játszik.


A hasznosítási módok széles tárháza eredményezi annak a komplex szemléletnek és kezelésnek az igényét, amely a Tisza-tavi Kódexnek, mint a Tisza-tó hasznosítási szempontjainak alapjául szolgáló megállapodásnak a tartalmát adja. A Tisza-tavi Kódex célja, hogy meghatározza a Tisza-tó különböző vízfelületei és közösségi használatban lévő vízpartjai használatát. Iránymutatásokat fogalmaz meg, korlátozásokat és segít megtalálni a lehetőségeket. A tározó területén a különböző használatokat úgy kell kialakítani, hogy az a további hasznosításokat ne akadályozzon, és ne sérüljenek emellett a természetvédelmi, a vízgazdálkodási szempontok és a fenntartható fejlődés kritériumainak is megfeleljen.

Mindannyiunk közös érdeke a Tisza-tó állapotának, környezetének minél hosszabb ideig minél jobb állapotban történő megőrzése. Sajnos a tó jellegéből adódóan erősen kitett a Tisza folyó felsőbb szakaszairól érkező szennyeződések ártalmas hatásainak. Tekintettel arra, hogy ezek a hatások jellemzően Magyarország határain kívülről származnak, valamint arra, hogy a Tisza-tóig nincs olyan létesítmény a folyón, mely érdemben a szennyeződés akadályát képezhetné – ezekkel szemben védtelenek vagyunk, és ezek kezelése speciális eszközöket, igényeket kíván. Ezért kiemelten fontos, hogy a helyi viszonylatban keletkező hatások minél inkább kivédhetőek legyenek. Ennek talán leghatékonyabb eszköze a helyi lakosság, illetve az ide látogatók környezettudatosságának formálása, hiszen ezzel már a hatások keletkezésének helyén kezelhető a probléma.

Tekintettel arra, hogy a Tisza-tó közelében nem található jelentős ipari, vegyi üzem, a helyi viszonylatban keletkező antropogén hatások alapvetően a hulladék képződéséből adódnak. A tóra látogatók jellemzően a helyi strandokon, kikötőkben érik el céljukat, illetve előbb utóbb oda érkeznek a part mentén haladva. A környezettudatos gondolkodásmód kialakítása talán itt kapcsolható leginkább össze az egyes személyek illetve a környezet között.

A leírtak alapján  nyújtott be támogatási kérelmet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke, Kovács Sándor, aki egyben a Tisza-tavi Térségi Fejlesztési Tanács elnöki tisztét is betölti, hogy a megyei önkormányzati hivatalon  keresztül megvalósulhasson  a Tiszta tó a Tisza-tó projekt.