A Tisza-tó, mint átfolyásos rendszerű vÃztározó - a maga 127 km2 kiterjedésével - kialakÃtása óta meghatározó szerepet tölt be a térség életében. A hazai és országhatáron túli vendégek körében egyre kedveltebb turisztikai desztináció, de talán ami még fontosabb, élÅ‘helye számos védett, vagy fokozottan védett élÅ‘lénynek és természetesen nem utolsó szempontból meghatározó vÃzbázisa a térség mezÅ‘gazdaságának, illetve a tó létét biztosÃtó duzzasztómű Magyarország legnagyobb vÃzerÅ‘műveként az energiaellátásban is fontos szerepet játszik.

A hasznosÃtási módok széles tárháza eredményezi annak a komplex szemléletnek és kezelésnek az igényét, amely a Tisza-tavi Kódexnek, mint a Tisza-tó hasznosÃtási szempontjainak alapjául szolgáló megállapodásnak a tartalmát adja. A Tisza-tavi Kódex célja, hogy meghatározza a Tisza-tó különbözÅ‘ vÃzfelületei és közösségi használatban lévÅ‘ vÃzpartjai használatát. Iránymutatásokat fogalmaz meg, korlátozásokat és segÃt megtalálni a lehetÅ‘ségeket. A tározó területén a különbözÅ‘ használatokat úgy kell kialakÃtani, hogy az a további hasznosÃtásokat ne akadályozzon, és ne sérüljenek emellett a természetvédelmi, a vÃzgazdálkodási szempontok és a fenntartható fejlÅ‘dés kritériumainak is megfeleljen.
Mindannyiunk közös érdeke a Tisza-tó állapotának, környezetének minél hosszabb ideig minél jobb állapotban történÅ‘ megÅ‘rzése. Sajnos a tó jellegébÅ‘l adódóan erÅ‘sen kitett a Tisza folyó felsÅ‘bb szakaszairól érkezÅ‘ szennyezÅ‘dések ártalmas hatásainak. Tekintettel arra, hogy ezek a hatások jellemzÅ‘en Magyarország határain kÃvülrÅ‘l származnak, valamint arra, hogy a Tisza-tóig nincs olyan létesÃtmény a folyón, mely érdemben a szennyezÅ‘dés akadályát képezhetné – ezekkel szemben védtelenek vagyunk, és ezek kezelése speciális eszközöket, igényeket kÃván. Ezért kiemelten fontos, hogy a helyi viszonylatban keletkezÅ‘ hatások minél inkább kivédhetÅ‘ek legyenek. Ennek talán leghatékonyabb eszköze a helyi lakosság, illetve az ide látogatók környezettudatosságának formálása, hiszen ezzel már a hatások keletkezésének helyén kezelhetÅ‘ a probléma.
Tekintettel arra, hogy a Tisza-tó közelében nem található jelentÅ‘s ipari, vegyi üzem, a helyi viszonylatban keletkezÅ‘ antropogén hatások alapvetÅ‘en a hulladék képzÅ‘désébÅ‘l adódnak. A tóra látogatók jellemzÅ‘en a helyi strandokon, kikötÅ‘kben érik el céljukat, illetve elÅ‘bb utóbb oda érkeznek a part mentén haladva. A környezettudatos gondolkodásmód kialakÃtása talán itt kapcsolható leginkább össze az egyes személyek illetve a környezet között.
A leÃrtak alapján nyújtott be támogatási kérelmet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke, Kovács Sándor, aki egyben a Tisza-tavi Térségi Fejlesztési Tanács elnöki tisztét is betölti, hogy a megyei önkormányzati hivatalon keresztül megvalósulhasson a Tiszta tó a Tisza-tó projekt.